Lugosi 1908 öszén érkezik meg a Hajdú-Bihari megyeszékhelybe, Debrecenbe, ahol a Csokonai Színház (akkoriban Városi Színház) társulatához csatlakozott. Ekkoriban még Lugossynak hívták. Debrecennek akkoriban már jó híre volt a színházi világban. Debreceni éveit egyébként Lugosi mindig nagy becsben tartotta és melegséggel a hangjában beszélt róla. Valószínüleg azért, mert itt gyakran főszerepeket játszott és talán azért is, mert Debrecenben sok-sok szerelmi kalandba bonyolódott.
A debreceni vasútállomás (Indóház)A Városi Színház épülete 1908-banPiacz utcaNéhány fotó az akkori Debrecenrol
Sajnos nem sok Lugosira vonatkozó információ maradt fenn ebből az időszakból. Jó lenne tudni hol szállt meg, merre járt Debrecenben es ugy altalaban mik voltak a kedvenc helyei? Mennyi lehetett a fizetese es mennyire volt elég neki az a pénz amit kapott? Debrecen akkoriban nagyon maskent festett es mivel en magam is debreceni szuletesu vagyok, hadd ragadjam meg ezt a kínálkozó alkalmat, hogy kicsit meseljek az akkori varosrol. Csak hogy az erdeklodo olvasok jobban bele tudjak magukat képzelni fohosunk helyebe.
A Varosi Szinhaz (ma Csokonai) elott meg kovacsoltvas kerites húzódott (ez kesobb valahogy az egyik Simonyi úton levo villa ele kerult) A Kölcsönös Segélyező Egylet kétemeletes szecessziós székháza a szinhaz mellett meg csak felig epult meg ekkor, ahogy ez a kovetkezo fotón is látható (a bal oldalon, kisse fent).
Az Attila teri gorog katolikus templomot is meg csak egy eve kezdtek epiteni, Lugosi 1910 május 22-en meg akar láthatta is amikor Firczák Gyula püspök hivatalosan is felszentelte. A varos kozpontjaban allt a Fejerlo vendeglo, ami mar jo ideje a varmegye szekhelyi feladatokat latta elt. 1908-ban a varos úgy határozott, hogy lebontjak es a telken amelyen allt felépítik az új megyeházat. Lugosi nem varta meg, hogy 1912-ben elkeszuljon, mert 1911 masodik feleben mar Budapestre szerzodott, de bizonyára gyakran látta az keszulufelben levo epuletet.
Hogy pontosan mikor es hogyan érkezett meg a Hajdú-bihari megyeszékhelyre azt nem tudom megmondani, de 1908 szeptember 12-en a Pesti Hirlap a kovetkezoket irta:
A debreceni színügyi bizottság most tartotta első évad-értekezletét, amelyen Zilahy előterjesztette újjászervezett társulatának névsorát. Az új tagok névsora a következő: Gazdi Aranka, Gyöngyi Jolán, Huzella Irén, Kovács Laura, Radó Anna, Rózsa Lilli, Barabás Ella, Ferenczy Frigyes, Gyöngyi Izsó, Kemény Lajos, Lugossy Béla, Nádor Zsiga, Sándory Kálmán.
Pesti Hírlap, 1908-09-12 / 219. szám
1908 október
Valoszinusitheto tehat, hogy ekkor már Debrecenben volt es az 1908 október 1-én kezdődő színházi évadrol szolo ‘jelentesen’ már ott szerepelt a neve (akkor még Lugassy Bélaként, mint “hos szerelmes”).
Városi Színház (1908 december 15)
1908 december 15-én Lord Byron Manfréd című darabjában -annak címszerepében- mutatkozik be. Itt megjegyzem, hogy találtam ennél korábbi dokumentumokat a Manfréd-al kapcsolatban 1908 november 7-i, illetve november 13-i dátumozással, amiben a címszerepet egy bizonyos Lugosi Jenő alakítja. Lehetségesnek és igencsak elképzelhetőnek tartom, hogy itt szintén Béláról van szó, csak elírták a nevét. Nem emlékszem ugyanis másik Lugosi családnevü színészre abból az időszakból (de azért meg nem is zárom ki a lehetőséget).
Játéka elnyerhette a közönség tetszését, mert a következő szezonban még több szerepet kapott. 1909-ben játszotta Pinkerton-t, Ádámot (Madách Imre: Az ember tragédiája), Antoniót (A velencei kalmár) és Armandot (Dumas: A kaméliás hölgy)
1909 január 6-án A peleskei nótárius-ban Othello szerepét kapta. Nem éppen nagy szerep és meglehet, hogy Lugosi csak beugrott, vagy kisegített, mert eddig csak egyetlen előadásban szerepel a neve.
Városi Színház (1909 Január 6)
“Peleskei nótárius (Pest 1838) Gaál József háromfelvonásos bohózatának ihletője Gvadányi József verses elbeszélése. Zenéjét a szepesi származású muzsikus Thern Károly (1817-1886) szerezte. A Peleskei nótárius főszereplője Zajtay a kor haladó eszméinek lelkes szószólója.”
1909 január 8-án és 11-én a Rómeó és Júliában játssza Escalus veronai fejedelem szerepét.
Escalus herceg Verona elöljárója, ő próbálja fenntartani a rendet a két család viszálykodása közepette. Páris és Mercutio a rokonai (unokaöccsei). Háromszor jelenik meg a műben, először Benvolio és Tybalt vitájánál, másodszor Tybalt és Mercutio halálakor, amikor száműzi Rómeót, harmadszor pedig a kriptánál.
Wikipedia
Városi Színház (1909 Január 8)
1909 január 15-én, 16-án és 18-án A szerencse fia című négy felvonásos komédiában, Szontág Márton tanâr szerepében láthatta az igen tisztelt nagyérdemű közönség Debrecenben.
Városi Színház (1909 Január 15)
1909 január 17-én a Szigligeti Ede által írt Szökött katonában Gróf Monti szerepét játssza. Eddig úgy tűnik, hogy csak egyetlen előadás volt. Érthetetlen okból a neve itt Lugosy-nak van írva, bár korábban (és később is) már Lugosi-nak írták. Valószínüleg nyomdahiba.
Városi Színház (1909 Január 17)
Pesti Hirlap, 1909 januar 19
1909 január 22, 23 es 24-én a Tell Vilmos c. Friedrich Schiller dramaban játssza el a cimszerepet.
A Debreceni Újság 1909 Január 16-i számában található errol egy kis iras.
1909 január 29-én a Fedorában De Siriex szerepében, szintén egy alkalommal.
Városi Színház (1909 Január 29)
1909 január 31 és február 3 es 25: Csizmadia, mint kísértet. Szigeti Jozsef harom felvonasos népszínműve.
1909 februar 4:
1909 februar 4
Tell Vilmos
Tell Vilmos Debreczenben. A debreczeni színház igazgatósága talán a levegő ilyen áll azok között, akik megértve a közoktatói miniszter intencióit, nem a fővárosi színházak műsórának utánzásában merítik ki erejüket, hanem önálló, tartalmas műsorral kedveskednek a közönségnek. A debreczeni színházban már több eredeti darabot is mutattak be igen nagy sikerrel, de a legnagyobb elismerést a színház igazgatósága azzal vívta ki, hogy sem költséget, sem fáradtságot nem kímélve, bemutatta Schiller klasszikus drámáját, «Teli Vilmos»-t. Az elismerés oroszlánrésze ezen a téren a színház főrendezőjét, Ferenczy Frigyest illeti. Tell szerepében Lugosi Béla aratott nagy sikert, de kijutott a tapsiból Gazdy Arankának is, aki Tellné nehéz szerepében nyújtott művészi alakítást. A közönség nagy érdeklődéssel várja «A gyújtogató» czímű dráma bemutatóját, melynek főszerepét Zilahy Gyula, a színház kiváló igazgatója fogja játszani.
Magyarország, 1909. február 2
1909 február 5, 6 es 8: Izráel
1909 február 7: Romeo es Julia
1909 február 11 es 12:
A remény
Egy kis dicsero iras:
A Zilahy Gyula igazgatása alatt álló debreczeni színházban tegnap óriási siker mellett került színre Heyermans-nak a «Remény» czimü modern irányú drámája. A színház kiváló főrendezőjét, Ferenczy Frigyest, a közönség perczekig tartó ováczióban részesítette a darab kitűnő rendezéséért és a felvonások között többször a lámpák elé hívta. Sokat tapsolták a szereplők közül Gerő Idát, Gazdy Arankát, Pernyeit és Gyöngyi Izsót. Igen nagy sikere volt a napokban Zilahy Gyulának a «Gyújtogató» című egyfelvonásos drámában. A színház kedvelt igazgatóját a darab után 21-szer hívták ki. — Itt említjük meg, hogy Zilahy igazgató, aki annakidején megvette «Az ember tragédiája» Esterházy-féle díszleteit, most e gyönyörű művészies dekorációkat, miket tavaly a Népszínházban láttunk, vidéki igazgató társainak adja kölcsön, hogy ezzel megkönnyítse Madách remekművének szinrehozatalát. Legutóbb Kassán, Aradon és Miskolcon került igy színre «Az ember tragédiája» s mindenütt rendkívüli hatást keltett.
Zilahy és Lugosi (Letzter József fényképész, Debreczen, Piacz u. 44) (Letzter József fényképész, Debreczen, Piacz u. 44)
A gyújtogató. A debreczeni színház kedvelt direktora, Zilahi Gyula igazgatói gondjai mellett itt-ott szakít magának egy kis időt arra is, hogy fellépjen. így ha kedvére való szerepet talál, annak lelkesedéssel nekifekszik és élvezetet igyekszik szerezni magának is, közönségének is. így tett a minap is, amikor Heyermanns A gyújtogató czimü drámáját vette elő és annak minden alakját eljátszotta. A darabot annak minapi kolozsvári bemutatója alkalmával ismertettük. Zilahi a drámának perczenként átalakuló hősét dicséretes am- biczióval játszotta, csak a drámai erő volt benne kevés, a mi nem is csoda, mert hiszen Zilahiban éppen a kómikai ér a legnagyobb. De azért sikere nagy és őszinte volt.
Debrecenből írják lapunknak, hogy a napokban került ott színre Heyermans világhírű drámája, a Gyújtogató, e főszerepben Zilahi Gyulával. Rendkívüli érdekességet keltett az a körülmény, hogy a gyújtogatót és az összes tanukat maga Zilahi Gyula játszotta, aki újra is bebizonyította, hogy mily nagystílű művész és mily geniális alkotó színésztehetség. A közönség egész este tüntetett Zilahi mellett
Pesti Hírlap, 1909-03-09 / 57. szám
1909 februar 17: Romeo es Julia
1909 februar 26 es 27, aztan marcius 1 es 2:
Forrás: Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár.
Debreczen a holdban
Than Gyula muve, drámai kimenetelű operett. Lugosi szerepe nem tisztazott. A kovetkezo kis cikk nem erre az előadásra vonatkozik, de informaciokat tartalmaz a darabrol:
Narancs-csata Debrecenben. A debreczeni közönség legújabb mulatsága egy látványos színdarab, melynek rövid, de jellemző czime : Debreczen a holdban. A darab közönsége esténkint a búr-angol háború izgalmait élvezheti, sőt némi fantáziával a jámbor debreceni cívisek akár Texasba képzelhetik magukat. Színész és néző narancsokat dobál egymáshoz, a mi e társasjáték elején eléggé kellemes, de mikor a narancs lucskos ronggyá válik, csak esernyők használásával lehet végigélvezni a látványosságot. A ki pedig azt hiszi, hogy ez mese, olvassa el a Debreczeni Hirlap következő színházi hírét: Vasárnap este adták Than Gyulának látványos darabját. Az egész estéről csak az a megjegyezni valónk, hogy a virágcsata jelenetét a közönség narancscsatává változtatta át, hajigálván a szereplőket kilós narancsokkal. A színpadról visszarepült a narancs a közönség közé, onnan ismét a színpadra, de már összeroncsolt spongyaszerű alakban, nem csekély foltot hagyva egy-egy megrémült kardalnoknő ruháján.»
A kovetkezo kis cikk nem erre az előadásra vonatkozik, de informaciokat tartalmaz a darabrol:
Sophus Michaelis három felvonásos színműve, mellyel az idei színházi saison-ban a Magyar Színház nagy sikert aratott, megjelent a Fővárosi Színházak Műsorában, mely vállalat mint a színházainkban előadásra kerülő érdekesebb darabok gyűjteménye hamar közkedveltségűvé lett. A francia forradalomban játszódó dráma nemcsak a színpadon nagy hatású, hanem az olvasót is megrázza gyorsan perdülő, izgató cselekményével. Magyarra Homonnai Albert fordította.
Vasarnapi Ujsag, 1909, 56. evfolyam, 24. szam
Itt egy cikk Zilahy-rol, nem tudom, hogy Lugosi is ott volt e ezeken az eloadasokon, de azért ideteszem hatha kesobb kiderul.
Zilahy Gyula vendégszereplése. Városunkban is oly népszerű Zilahy Gyula debreceni színigazgató holnap és holnapután vendégszerepelni fog színházunkban.Zilahy két legjobb szerepében fog fellépni és pedig: „A király házasodik“ c. vígjátékban és „A gyújtogató“ c. egyfelvonásos drámában. A művész fellépése iránt oly nagy, az érdeklődés, hogy már majdnem az összes jegyek előjegyeztettek a színházi pénztárnál.
Szatmár és Vidéke, 1909-03-09 / 10. szám
1909 marcius 11: Hamlet.
1909 marcius 14: A gyújtogató.
Külön posztban is foglalkoztam ezzel a darabbal, IDE kattintva érhető el.
Zilahy Gyula a debreceni színház igazgatója 2 estén vendégszerepelt nálunk s ragyogtatta művészetét ; első estén Hayersan „Gyújtogató“ című színművét mutatta be. Igazán nem győztük bámulni sokoldalú, minden részletében gondosan kidolgozott művészi játékát. A hét különböző szerepfelfogás, szín- és hang tekintetében annyira különböző volt, hogy úgyszólván hasonlatosságot felfedezni lehetetlen volt.
Szatmár és Vidéke, 1909-03-16 / 11. szám
1909 marcius 16-17: Az ember tragediaja (Szatmar varosaban)
Ma és holnap este Lugosi Béla a debreceni színház tagja, legközelebb pedig Erdőssy Károly a szegedi színház volt tagja lépnek fel Az Ember tragédiájának Luciferjében. — Ugyancsak ebben lép fel ismét Zilahy Gyula. Mind három fellépés iránt nagy az érdeklődés.
Szatmár és Vidéke, 1909-03-16 / 11. szám
Szatmár és Vidéke, 1909-03-16 / 11. számSzamos, 1909-03-16 / 61. szám
A korabeli lapokban igy irtak az eloadasrol:
Az elmúlt színházi hét két estélyét az „Ember tragédiája“-Duk előadása foglalta el. Ismertettük általánosságban a múlt heti referádia során e heti előadás sem maradt hátra, de tekintve, hogy Ádám szerepét ez alkalommal Lugossy Béla a debreceni Színház tagja játszotta szép sikerrel, nem hagyhatjuk említés nélkül. Lugossy játékában határozott erő van, hangjában szia, mely mindig harmonikusan simul a dráma cselekményéhez. Igazán sajnáljuk, hogy az utolsó estén Sándor Julia indiszponált volt. Lucifert ez alkalommal Peterdy bácsi játsza s nem az ő művészetén múlt, hogy Lucifert nem találtuk sehol sem. Az ő jóságosan csengő hangja, egyénisége éles ellentétjei Madách Luciferjének. Eltekintve az első képberi angyalok karától, fényes előadást produkáltak. Az angyalok kara azonban annyira rossz volt, hogy igazán sajnáltuk a három arkangyalt, hogy oly közelről voltak kénytelenek hallgatni. Ajánlatos lenne ilyen alkalmakkor a karvezetést lelkiismeretesebben ellátni.
Szatmár és Vidéke, 1909-03-23 / 12. szám
1909 marcius 25: Domi: az amerikai majom, vagy a szerecsen bosszúja + Csizmadia, mint kisertet
Kicsit most felfüggesztem a listázást, hogy pár mondat erejéig elidőzzek 1909 március 28-ánál. Ezen a napon ugyanis a debreceni színház társulata Érmihályfalván tartott un. ‘művészi-estélyt’ a Nemzeti Szállóban.
Én személy szerint még soha, sehol nem hallottam ezelőtt, hogy Lugosi a debreceni színházi évei alatt más településeken is fellépett volna. Ez az elsö! Mint kicsit később majd azt olvashatjuk, nem ez volt az egyetlen kitérője. Az épület a mai napig áll, bár már nem szállodaként funkcionál. Kis kereséssel a következőket sikerült megtudnom róla:
“….az épület volt Nemzeti szálló, kávéház és étterem, az épületben volt Népáruház (rőfös, rövidárú és cipő, cégtárs Molnár Imre), itt volt valamikor a Debreceni Első Takarékpénztár, a Transilvania mozi (Cinema Transilvania)…”
edit: 2018 elejen egy email-ben megkerestem az Érmihályfalvi Önkormányzatot, hogy tájékoztassam őket erről az információról és egyben kértem őket, hogy ha bármi segítséggel tudnak szolgálni, akkor írjanak. Eddig sajnos semmi…
1909 március 28
1909 március 28-án tehát Lugosi a Nemzeti Szalloban lépett fel. Egy monológot adott elő (Hajótörés) es a Gyújtogatóban is újra szerepelt.
Kicsit kesobb -áprilisban- a debreceni tarsulat ismet elkalandozott. Ezúttal a nyirsegi megyeszekhely, Nyíregyháza volt az uticel. 1909 április 5, 6, 7 es 8-an a Nyiregyhazi Színházban (ma Móricz Zsigmond Színház) leptek fel. A szinhaz viszonylag uj volt, hiszen 1894-ben epult. Az eklektikus stilusu epuletet Alpár Igán tervezte.
edit: 2018 májusában email-ben megkerestem az Nyíregyházi Önkormányzatot, hogy tájékoztassam őket erről a fellépésről és egyben kértem öket, hogy ha bármi segítséggel tudnak szolgálni, akkor írjanak. Megköszönték a segítséget, de nem tudtak adalékokkal szolgálni.
Lugosi -a már jól begyakorolt szerepében- a Gyújtógatóban játszotta a vizsgálóbírót. Talan az Izrael-ben is szerepelt és ezt onnan gondolom, hogy korábban már játszott a darabban (De Salaz gróf szerepét)
A Nyírvidék című lapban igy irtak a Gyújtogató eloadasarol:
1909 április 5
Nem tehetünk róla, de legjobb akarat mellett sem adózhatunk valami nagy elismeréssel azért a két előadásért, mellyel Zilahy bennünket megszerencséltetett. Egész télen üresen kong a nyíregyházi múzsaraktár, megérdemelnők, hogy az a kevés színpadi élet, melyet a debreceni társulat néha-néha elénk varázsolni hivatva volna, a javából való legyen. Az első este kabaré volt. Torkig vagyunk már az ilyesmivel. Sokkal ritkábban van részünk színi előadásokban, semhogy fogunk ne volna a színpadról egy kis komoly akciót, egy -már akár víg, akár szomorú- drámai művészetét követelni. És mit kaptunk ? Aprócska komédiázásokat, többé kevésbbé ötletes, d i mindenesetre rég elcsépelt mókákat. Korcsmában, fehér asztal mellett, vagy tisztán e célra berendezett lokalitásokban meg csak megbocsátjuk, sőt élvezzük és szeretjük is ezt az új műfajt. Azonban a színpad maradjon meg színpadnak. A színházban két külön eset lüktet. Egyik a deszkákon, másik a nézőtéren. Semmi közük egymáshoz. A kabaré ennek ép az ellentéte. Valami sajátságos intimitás kapcsolja eggyé az actort és nézőt. Ezzel nem akarjuk ócsárolni a kabaré intézményét. Az irodalom is szemlátomást távolodik a hosszabb lélegzetű regénytől és mind jobban közeledik a novellához, mely nem egyéb, mint kurtára fogott regény. A publikum türelmetlenségének szülötte a kabaré is, mely nlku medra akciók helyett pillanatnyi buborékokat kap ki az élet forgatagából. Emez is, amaz is, jó a maga helyén, de kettő összekeverése dilettantismusra mint a Zilahy kabaré estije is bizonyítja, vezet, A .Gyújtogató” előadása külön szót érdemel. Elvitathatatlan, hogy Zilahy próbáját adja benne kiváló színészi talentumának. De úgy véljük, hogy ez a gyors tempójú emberváltozás nem magasan járó művészet, nem a lélek mélységeiben fürkésző karakterábrázolás. Eszünkbe jut Fregoli és vége az illúziónak. A második estén bohózatot játszottak. A „Mi történt az éjjel” nem elsőrendű főztje annak a konyhának, melyből kikerült. A színészek buzgólkodtak. Gyöngyi Izsót nem említjük, ő benne annyi természetes őshumor van, hogy kacagásra fakasztaná talán egy fogorvosi váróterem publikumát is. Különben találtuk Gerő Izsót, akinek ajkáról legjobbnak többnyire természetesen folyik a beszéd.
Nyírvidék, 1909-04-11 / 15. szám
1909 április 11: A falu rossza.
1909 április 12: Felho Klari
1909 április 13: A gyújtogató. Külön posztban is foglalkoztam ezzel a darabbal, IDE kattintva erheto el.
1909 április 18: Trilby
Ittam eloszor, hogy Lugosi-kent (es nem Lugossy-kent) irtak a nevet!
1909 április 20, 21 es 22: A kiraly
1909 április 23: A harom testor
1909 április 25: Felho Klari
1909 április 29: A kiraly
1909 majus 3:
Fatum
Színmű 3 felvonasban, írta Zsiros Istvan. Lugosi Bela itt Zinneburg Richard (herceg, dsidas szazados) szerepeben lepett szinpadra.
1909 május 9-en a Nyírvidék nevu lap a következőket írta:
Tisztelettel értesítem Nyíregyháza és vidéke n. ó. közönségét, hogy a városi színházat május 13-án Hódító Keringő rendkívüli nagy sikert aratott operettel megnyitom. Társulatom névsora: I. Művezetés: Zilahy Gyula igazgató, főrendező. Irmay Béla igazgató helyettes, titkár. Mártonfalvy György karnagy. Schuszter József másod karmester. Ferenczy Frigyes operett, rendező. Sándory Kálmán ügyelő. Poprády Árpád súgó. Szepessy Dezső pénztárnok. II. Előadó személyzet:Barabás Ella társalgási színésznő. Bárdos Irma népszínmű és operett énekesnő. Bátori Mária naiva. Békés Gyula jellemszinész és kedélyes apa. Bérczi Ernő lyrai szerelmes, szalon siheder. Ferenczy Frigyes operett és epizód komikus. Gazdi Aranka drámai hősnő. Gerő Ida komika és vígjáték anya. Gyöngyi Izsó szalon komikus, operett buffó. Gyöngyi Jolán operett, énekesnő. Győre Alajos drámai apa. Hahner Aranka vígjátéki szubrette. Horváth Kálmán opera, rett bariton. Huzella Irén drámai szende. ope-Kemény Lajos;jellem és énekes színész. Krasznay Ernő szerelmes színész. Lukács Juliska társalgási és drámai anya. Ligeti Lajos operett burleszk, komikus. Lugossy Béla drámai hős. Nádor Zsiga operett siheder, komikus. Radó Anna opera, operett alt énekesnő. Rózsa Lili operett szubreoti. Sándory Kálmán epizód komikus, segéd szinész. Tallián László társalgási színész. Ternyei Lajos szerelmes színész, bonvivant. Toria Zsiga opera, operett tenor énekes. Zilahyné S. Vilma opera, operett coloratur énekesnő. Zilahy Gyula jellemkomikus, bonvivant. Perczel Karola és Perczel Rózsi solo táncosnők. III. Karszemélyzet:Áldor Adolf, Arday Vilma, Ardai Árpád, Barabás Károly, Etelka, Bombay Gusztáv, Ditvai Miklós, Berényi Díbesz Erzsébet, Diskai József, Erdélyi Margit, Erdős Hugó, Ferenczy Frigyesné, F. Fekete Etel, Havi Rózsi, Kallós József, Kéry Jolán, K. Sárváry Janka, Lándory Gyula, Linkey György, Magvassy Margit, Magda Eszti, T. Pálffy Ilona, Perényi József, Rónai Géza, Rónainé Bányai Etel, Rózsahegyi Ilona, Salgó Ana, Szilágyi Ernő. IV. Műszaki személyzet: Műszaki felügyelő és festő Gyöngyössy Viktor, Petrizsiny János fodrász, két segéddel, Urbán Miklós zenekari könyvtárnok, Ködbám Károly díszmester, hat díszítővel. Bechert Antal szertáros, három segéddel, Horváth Ferencz főruhatáros, három segéddel, Erlich Henrik világosító, Nagy Béla szereposztó, 10 jegyszedő. Szelvény-bérlet feltételek : Páholy 24 előadásra 180 kor. Páholy 12 előadásra 90 kor. Támlásszék 24 előadásra 46 K 80 fill. Támlásszék 12 előadásra 23 K 40 fill. Körszék 24 előadásra 40 kor. Körszék 12 előadásra 20 kor. A bérletek eszközlésével Irmay Béla színházi titkár van megbízva. A bérletár a jegy átvételekor előre fizetendő. Bérelni lehet május hó 6-án, 7-én és 8-án délelőtt 9-től 12-ig és délután 3-tól 5-ig, a színházi pénztárnál. Az idényben színre kerülő újdonságok : 1. Dollár királynő, operette. 2. Nagymama, operette. 3. Tündérszerelem, operette. 4. Hódító keringő, operette. 5. Gépíró kisasszony, operette. 6. Atalanta, operette. 7. Csórkkirály, operette. 8. Erdészleány, operette. 9. Fuzsitus kisasszony, operette. 10. Izrael, dráma. 11. Szerencse fia, vigjáték. 12. Hivatalnokok. 13. Forradalmi nász, dráma. 14. Király, dráma, vigjáték. 15. Nincs elvámolni valója, vígjáték. 16. Kutya van a kertben, vígjáték. 17. Drótnélküli távíró, vígjáték. 18. Hortobágyi virtus, népszínmű. 19. Harang, népsz. 20. Meztelen nő, vigj. 21. Kivándorlók, színmű. 22. Remény, dráma. 23. Sámson. 24. Kék egér. 25. Virraszt a szerelem. 26. Manfréd. 27. Gyújtogató. 28. Simoné, Zilahy, igazgató.
Nyírvidék, 1909-05-09 / 19. szám
1909 majus 10, 11 es 12: Hivatalnok urak
Majus 13 es 14: A meztelen no
Majus 16: A Tiszteletes ur keservei c. Kneisel darabban.
1909 majus 17 (hetfo):
Hivatalnok urak (Nyiregyhaza)
Foldes Imre dramaja, Feleki szerepében Lugosi Béla.
Hivatalnok urak a legközelebbi nagy újdonsága a színtársulatnak Földes szenzációs sikerű színműve, mely a fővárosban állandó telt házak mellett folyton uralja a műsort. Ez a kiváló újdonság az egész drámai személyzetet foglalkoztatja. Ez estén mutatkozik be ugyanis a drámai személyzet főbb szerepekben Hahnel, Bátori, Gerő Ida, Ternyei, Gyöngyi Izsó, Győré, Tallián, Nádor, Bérezi, Kemény, Krasznai és Lugosi.
Nyírvidék, 1909-05-16 / 20. szám
1909 majus 18 (kedd):
A kiraly (Nyiregyhaza)
A király! Ezt a felkiáltó jelet azért tesszük ide, hogy beszéljen magáért, kiki olvassa ki belőle azt, a mi neki tetsző. Magáról „A királyról nem beszélek, főként rosszat nem, mert nem akarok felségsértés bűnébe esni. Ámbár hiszen a malaczság csak malaczság marad, ha uralkodók mondják, vagy teszik is. Ennek a királynak mindenesetre megvan az a mentsége, hogy szellemesen illetlenkedik. Ép azért bírálatnak legyen elég a fenti felkiáltó jel. Akinek kevés, tegyen hozzá, akinek sok, vegyen el belőle. Kritikusnak ez a legkényelmesebb álláspont. Némelyik szakács is úgy tesz, hogy betálalja az ételt, de borsot, paprikát nem tesz bele, Mindenki ugy fűszerezze meg, a mint saját úri gyomrának tetszik. Én is így teszek „A király”-lyat, döntse el a közönség saját szája íze szerint, hogy eléggé paprikás, vagy túlontúl borsos volt-e. Arról azonban, hogy hogyan tálalták fel, már kell, sőt érdemes is beszélni. Zilahy Gyula vitte a szót, ő volt a király. Hálás szerep, de jóizlést, önmérsékletet igényel. Ezek a kellékek régtől fogva megvannak a Zilahy színészi pályájának tízparancsolatában, tehát mondanunk se kell. hogy nagyon élvezetes, elsőrendű alakítást nyújtott. Gazdy Arankát is láttuk ebben a darabban, Megjelenése elegáns, játéka kellemes. Szívesen várjuk az alkalmat, hogy többet is mondhassunk róla. Csütörtök délután az új honpolgár köszön-, tött be: Goldstein Számi. Este pedig a Szerencse fiát adták. Kissé erőltetett, vontatott komédia, de a szereplők valamennyien kitettek magukért s a telt ház igen jól mulatott. Itt jutott nagyobbacska szerep Báthory Máriának, a ki nagyon kedves, tehetséges tagja a társulatnak. Huzella Irén határozottan fejlődő erő. Beszéde, hanglejtése, mozdulatai természetesek, tisztában van a modern színjátszás kellékeivel és ha ezen az úton halad, nagyon messzire viheti. Külön kell szólnunk a Nagymama előadásáról. Rózsa Lili aranyos nagymama volt. Mellette igen szépen érvényesült első nagyobb szerepében még Gyöngyi Jolán. — Kellemes, csengő hangjával, simulékony, behízelgő modorával több ízben tapsra hangolta a nézőteret. Itt láttuk első ízben acceptábilisnak a Horváth Kálmán játékát. Zsörtölődő, kemény, forsriftos öreg ezredes volt. Úgy látszik, csak az öreges szerepek hangját tudja eltalálni. Fiatal szerepekben nagyon modoros 3 kényeskedő, magának tetszelgő. Az ilyesmi elkél a primadonnáknál, de férfiaknál kelletlen, semmi esetre sem férfias, sőt egyenesen gyerekes. Modorosság a hibája Nádor Zsigának is, aki egy fundamentális tévedésre építi színészi karrierjét. Azt hiszi, hogy minduntalan, mindenáron, mindenütt dolgozni kell. Agyondolgozza, agyoniparkodja magát. Sürög-forog, tesz-vesz, rúgkapál, akár kell, akár se és ha egy milliméternyi is a szerepe. ő azt megjátssza, agyonjátssza minden poklokon keresztül. Egy kis szerénység, tanulás és elmélkedés árán lehányhatja magáról ezeket a siheder hibákat. — S ha megtanul rendesen, tagolva beszélni, lehet, hogy még ügyes színész is válhat belőle, mert tehetsége kétségtelenül van. Bárdos Irma, Ligeti Lajos, Lugosi Béla kellemes fiatal színészek. Lugosi Bélát nagyobb, komoly szerepekre feltétlenül alkalmasnak látjuk. Kemény Lajosról egyelőre határozott véleményt nem mondunk. Ugy hisszük, hogy ról-i kedvezően csak később nyilatkozhatunk. Izraelben ő játszotta Gutlieb szerepét. Játéka élvezetes volt, de úgy véljük, nem használta ki ennek a rendkívül hálás szerepnek minden árnyalatát. — Egyébiránt nem hallgathatjuk el, hogy az Izrael előadása a legtökéletesebbek közül való volt. Külön dicséretet érdemel a rendező, aki szerényen meghúzódik a falak mögött, pedig véleményünk szerint a rendszeres fegyelmezett előadások sikeréből nem jelentéktelen rész írandó az ö javára. Mindent összevéve bátran állíthatjuk, hogy a társulat kitűnő és eddig a közönség minden este örömteljes megelégedéssel hagyta el a Dessewffy téri Múzsacsarnokot.
Nyírvidék, 1909-05-23 / 21. szám
1909 majus 25 (kedd):
Forradalmi nász
Kedden a Forradalmi nászt adták. Régi Aesopusi igazságot tárgyal ez a dráma. Azt, hogy a halál félelme mindenkit legyőz, nyúlszivat és tigrislelküt egyaránt. Bérezi adta a gyávát, Ternyei a hőst. Egy szép, harmatos fiatal asszony ölelő két karja megpuhítja az utóbbit is. Hiába, emberek vagyunk ! Egy katonatiszt ült a hátam mögött. Mély megvetéssel mondta az első felvonás alatt a szomszédjának : „Nyomorult gyáva ez az ember”. (Álamé de Estoile — Bérezi). De később csalódnia kellett a marcona lelkű Marc-Arronban (Ternyei) is, mert ellágyult ez is. „Ez is gyáva már, suttogta a tiszt úr a szomszédjának. És a tiszt úrnak igaza volt, ő katona, az ő életcélja a halál. S aki a haláltól fél, (különösen a színpadon, ahol körömben is vaktöltéssel lőnek) az csak mm lehet más, mint gyáva. — Az előadás mintaszerű volt. Gazdy Aranka Ternyei nagyon szépen kidolgozott drámai játszékot nyújtottak. Hahner Arany a természetes elevenségével nagyon kedves közvetlen szint adott a komor tónusú képház. Berci, Tallián, Krasznay, Lugossy, Gyure, Kemény megadták helyeket. Külön említést érdemel Gyöngyösi Izso, aki nagy hatással mondta el a taktomth ctatlan katona feddő szavait.
Nyírvidék, 1909-05-30 / 22. szám
1909 május 27: A kiraly (Nyiregyhaza)
1909 majus 30 (vasarnap): A falu rossza
1909 junius 6: A falu rossza
Vasárnap a jó öreg Falu rossza került színre Bizony szívesen látjuk néha a múlt visszakívánkozó emlékeit, különösen, ha élvezetesek is. És ha ezer rézkürttel kürtőinek is az adyendrek, a falu rossza és jeles társai gyó A színészek szeretettel játszottak, Gyöngyi Izsó pedig Gonosz Pista mundérjában valósággal remekelt.
Nyírvidék, 1909-06-06 / 23. szám
1909 junius 13:
Rómeó és Júlia előadásáról nem sok jót mondhatunk. Huzella Irén nagyon helyénvaló volt ugyan Júlia szerepében. Lányos volt, kedvesen, bájosan játszott, de partnere, Lugosi Béla elhadarta a szerepét. Igyekvő fiatal ember, tagadhatatlan. De az a baja, ami a fiataloknak legnagyobbrészt közös hibája: ha nagyobb terhet tesznek rá, azt hiszi, hogy azzal csak vágtatva lehet járni. Hiszen szépafiatalos nekihevülés,aszilaj vér zabolátlan rakoncátlankodása,denem szabad elfeledni, hogy a vágtató szekér könnyen felborul. A Lugosi gyors beszédjéből itt-ott ejtettünk meg csak egy szót. In magnis et voluisse sat. —Ezt a példabeszédet úgy módosítanám, hogy nagy dolgokban nagyon akarni — hiba.
Nyírvidék, 1909-06-13 / 24. szám
1909 augusztus 27 (pentek):
Margit neni
Máramarosszigetről írja tudósítónk : Zilahy Gyula színtársulata pénteken Fűzi Bertalan Margit néni czimü egyfelvonásos drámáját mutatta be. A darab, a melyben a főszerepeket Huzella Irén, a Vígszínház volt tagja és Gyöngyi Izsó játszották, nagy sikert aratott. Bemutató volt a színkörben szombaton is, a mikor Halmi Bódog törvényszéki jegyző Szegény emberek című dramolettje került előadásra. A Szegény emberek az eladósodott tisztviselők életéből ragad ki egy sötét jelenetet, a melyben az anyagilag összetört embernek minden kincsét elviszik a hitelezők, még a feleségét is. A darabban Gazdy Aranka és Lugosi Béla arattak rikert. Mind a két dráma után Heyermans Gyujtogatóját játszották. A hires törvényszéki jelenet tanúját Zilahy Gyula játszotta.
Máramarosszigetről írják nekünk: Zilahy Gyula színtársulata nagy sikerrel mutatta be Fűzi Bertalan Margit néni cimü egy- felvonásosát, a melyben kitűnt Huzella Irén és Gyöngyi Izsó. A következő nap Halmi Bódog törvényszéki jegyző Szegény emberek című dramolettje került bemutatásra. A darab a tisztviselők nyomorúságát festi élénk, találó színekkel. Igen érdekes volt Gazdy Aranka és Lugosi Béla természethű alakítása. Az egyfelvonásos darabok után Heyermans Gyújtogató című drámáját játszották, a melyben Ziláhy Gyula igazgató művészi játékának volt megérdemelt sikere.
Kedden este a szezon egyik legsikerültebb és legérdekesebb vígjátéka a „Gyújtogató“ kerül bemutatásra, mely iránt már is igen nagy az érdeklődési A darabban Várnay valósággal remekel s összesen hét szerepe lesz. A jegyeknek egy jelentős része már elővételben elkel s igy egész biztosra vehető, hogy ma estére egészen megtelik a színház.
Vásárhelyi Reggeli Újság, 1909-08-31 / 214. szám
1909 szeptember 1:
1909 szeptember 5:
Máramarosszigetről írják nekünk: Zilahi Gyula színtársulata már egy hónap óta működik az itteni színkörben a közönség támogatásával és teljes elismerésével. A társulat október 1-én vonul Debrecenbe, hogy megkezdje nyolc- hónapos szezonját. Zilahi igazgató eddig huszonhat újdonság előadási jogát szerezte meg az új szezon műsora számára. A megvásárolt darabok között több olyan is van, a mely Budapest színházainak megelőzésével kerül színre. Természetesen a fővárosi színpadok nagyobb sikerű újdonságait is előadják. Az operák közül színre kerül többek közt: A pillangó kisasszony és a Tosca, Zilahiné Vilma asszonnyal a címszerepben. A drámai személyzet legérdekesebb bemutatója A sasfiók lesz, a melynek címszerepét (Gazdy Aranka játsza. Ezenkívül a tél folyamán több klasszikus előadást is rendeznek. A társulat jelesebb tagjai: Zilahiné Vilma asszony, Szilasi Etel, BárdosIrma, Gyöngyi Jolán, Püspöki Rózsi, Gazdy Aranka, Hahnel Aranka, fíerö Jolán, Szilágyi Berta, HuzellaIrén, Zilahi Gyula, Lugosi és Mártonfi.
Máramarosszigeten Zilahy Gyula debreceni színtársulat szeptember elsején mutatkozott be Szilassy Etel a társulat új szubretteje a Tavasz operettében. Szilassy Etel egy csapással meghódította a közönséget. Ugyancsak szeptember elsején jött össze az újonnan szervezett társulat. Az új tagok előtt Zilahi Gyula kijelentette, hogy a társulat kebelében segélyegyletet alapit 1000 koronás alapitványnyal, melyet ő maga helyez el egy debreceni banknál. Ezen segélyegylet meg fogja kímélni a tagokat a gyűjtések, koszorúk, kollekták és ehhez hasonló pénzbeli segélyektől, melyeket szeptember 1-től az egylet pénztára fedezne. A tagok erre egyhangúlag elhatározták, hogy semmiféle hangverseny vagy kabarén másképp nem lépnek fel, ha csak az illető kör vagy hangversenyzö-egylet 10 koronát nem ad a segélyegylet javára. Ajánljuk ezt a segélyegyletet a többi vidéki színtársulatok figyelmébe.
Zilahy Gyula színtársulata, most fejezte be előadásait Máramarosszigeten, a hol a közönség két hónapon keresztül nap nap után zsúfolásig megtöltötte a színházat. Zilahyné S. Vilmán, Szilassy Etelen, Gazdy Arankán, Lugossy Bélán kívül a közönség rendkívül megszerette Gyöngyi Izsót és leányát Gyöngyi Jolánt, akinek a szezon végén jutalomjátékot rendezett az igazgatóság. A jutalom- játékon Gyöngyi Jolánt, akinek pompás koloraturáju hangja, énektudása és játéka gyönyörűen fejlődik, a közönség nagyon meleg ovációban részesítette. Virágesővel árasztotta el s értékes ajándékokkal halmozta el egy hölgybizottság, a mely a jutalom játékot ünnepi előadássá avatta. Utolsó előtti nap Zilahy a Manfrédet adatta elő, a melyet 22 éve adtak utoljára az Operaházban. A címszerepben Lugossy Béla nagy és emlékezetes sikert aratott.
1909 november 15-én és 17-én Lugosi az ‘Iglói diákok‘ harmadik és negyedik felvonásában szerepel, mint Igazgató.
Lugosi talan 1909 november 26-án vagy 27-en erkezett meg Ungvarra a debreceni tarsulat nehany oszlopos tagjaval. Ungvar jelenleg Ukrajna teruleten talalhato, de az erdekesseg kedveert nehany korabeli fotot sikerult osszeszednem az akkor meg magyar varosrol:
Az ungvari var (1909)
A Nagy-híd az Ung fölött a XX. század elején
Ha az erkezes idopontja nem is bizonyos, annyi tudhato, hogy 27-en (szombaton) este a Zilahy Gyula vezette szintarsulat mar előadást tartott az ungvari szinhazaban:
Ung, 1909-11-28 / 95. szám
Zilahy hangversenye. Zilahy Gyula, a debreceni színház igazgatója, tegnap este előadást rendezett nálunk a városi színházban. Az előadás műsora ez volt:
1. Lugosi Béla szavalata. 2. Egy kis vihar. Vígjáték 1 felvonásban. Férj Zilahy Gyula. Feleség Hahnel Aranka. 3. Az élet. A tolvaj. Víg monológok. Előadta Zilahy Gyula. 4. Kálmán. Előadta Hahnel Aranka. 5. A gyújtogató. Hét szerepet Zilahy Gyula adott elő. Játszottak még: Lugosi Béla, Kallós József és Rónai Géza. — Részletes tudósítást lapunk jövő számában adunk.
Ung, 1909-11-28 / 95. szám
Ugy tunik az eloadas nem aratott osztatlan sikert, mert a lapok igy irtak rola:
Zilahy előadása. Szombaton este mutatkozott be közönségünknek Zilahy Gyula a debreczeni színház jeles direktora. Ez előadás iránt városszerte rendkívüli érdeklődés mutatkozott és a közönség teljesen megtöltötte a színházat. Ez előadás mintegy ízelítőül akart szolgálni arra az esetre, ha a színügyi bizottság az Ungvártól megváló Palágyi helyett Zilahynakadná az ungvári színházat. Felcsigázott érdeklődéssel néztünk az előadás elébe. Sajnos azonban — de meg kell állapítanunk — hogy Zilahynak kísérlete nem járt a kellő eredménnyel, a közönség csalódottan és kielégítetlenül távozott a színházból, ami talán nem is annyira a közreműködők hibáján múlott, mint inkább azon, hogy rosszul választották meg az előadott darabokat. Az előadás a minden áron nevettetni akarás, a rendkívüliség jegyében folyt le és ha sikerült is ezt a nevetést az előadóknak kiváltaniok, ez csakis a művészet és ezzel a jó hatás rovására történt. A közönség jól mulatott, bár az egész estét úgyszólván csak Zilahy előadása töltötte ki, mellette csak még Hahnel Aranka jutott szóhoz, fellépése azonban igazán nem hagyott mélyebb benyomást a közönség hangulatában.
Határszéli Ujság, 1909-11-29 / 50. szám
1909 december 1:
Ung, 1909-12-01 / 96. szám
Zilahy bemutatkozása. Az ungvári színház miatt megindult huzavona eredményezte azt, hogy Zilahy Gyula, a debreceniszinikerület igazgatója elnyerni óhajtván az ungvári színházat, bemutatkozó előadást hirdetett. A bemutatkozás szóról-szóra Zilahy bemutatkozása volt. Az a két mellékszereplő csupán kisegítő munkatársként jelentkezett. Hát a bemutatkozás célját tévesztette. Zilahynak a művészetét ismertük, arról e tekintetben az ungvári közönséget bemutatkozása révén különösebb meglepetésben nem részesítette. Magas nívójú művészetében nem kételkedtünk. Az ungvári közönséget inkább érdekelte volna egész társulatának a bemutatkozása. Már ebből a szempontból is csalódás érte a közönséget. Azután meg az előadott darabok jórésze mind ismerős volt úgy, hogy pl. „A bányász szerencsétlensége“ teljesen hidegen hagyta a hallgatóságot. Az előadást Lugosi Béla szavalata vezette be. Az „Egy kis vihar“ c. vígjátékban Hahnel Aranka mutatkozott be. Gyorsan pergő nyelvével szóhoz sem juttatta Zilahyt, persze ennek így kellett lenni. A víg monológokkal Zilahy megnevettette a publikumot. „A gyújtogató“ c. egy felvonásos Heyersman-féle dráma adta meg az est művészi tartalmát. Zilahy hétféle változatos szerepet alakított kiváló jellemző képességgel és erővel. Az előadást nagy közönség hallgatta végig, bár az eredmény nem volt kielégítő.
Ung, 1909-12-01 / 96. szám
1909 december 6 es 14:
Falusi idyll
December 14: a kovetkezo cikkbol, bar nem emliti meg Lugosi nevet, egy kisse tobbet megtuhatunk az akkoriban jatszott darabokrol.
A debreczeni színházban Zilahy Gyula színtársulata a közönség rendkívüli érdeklődése mellett tartja előadásait. Az állandó zsúfolt házak legjobban bizonyítják a jól szervezett társulat kitűnő előadásait. Eddig szinre kerültek már a fővárosi színházak összes újdonságai, melyek közül a legnagyobb sikert arattak : az Elvált asszony,Buridán szamara és Iglói diákok. Az Elvált asszonyban Zilahyné S. Vilma, a kiváló énekesnő aratta egyik legszebb sikerét a czimszerepben. Gondát Szilassy Etel, a társulat szubrett-énekesnője játszotta nagy hatással. A Buridán szamara vígjáték rendkívüli sikere Zilahy nevéhez fűződik, a ki Georges szerepében az ő ismert művészetével egész estén kaczagásban tartotta közönségét. A társulat kiváló tagjai még Hahnel Aranka, Gazdy Aranka, Bárdos Irén, Gerő Ida, Szilágyi B., Báthory M., Horváth K., Huzella Irén, a Gyöngyi-pár, Torma Zsiga, Ligeti Nádor, Mártonlfy R., Kardos és Győré. Az előadásokat Ferenczy Frigyes főrendező rendezi nagy tudással.
Bohózat 4 kepben. A fejedelem szerepében Lugosi Béla.
1910 januar 29 (szombat):
Szent hazugságok. A debreczeni színházban tegnap hármas premier volt. Ez estén került színre Szathmáry Zoltán debreczeni lapszerkesztőnek Szent hazugságok czímű egyfelvonásos dramolettje. A darab tárgya az előkelő társadalom életéből van merítve. Az asszonyba szerelmes a férfi, aki egy szenvedélyes jelenetben viszontszerelmet követel. Az asszony is mélyen átérzett szerelemmel szereti a férfit, de megjelenik a színen hitvesi hűségének lelkiismerete, egy öreg úr, aki észretéríti a szerelmében elvakult asszonyt. Az asszony a nyakában csüngő Mária-amulettre megesküszik, hogy nem szereti szerelmesét, aki eme szent hazugság után távozik. Az asszony vesztesége érzetében még sokáig vivődik, de azután egész életére szóló lemondással követi férjét. A szerzőt elhalmozta a közönség a tetszésnyilvánítások minden jelével. Hayersmann Ahasverosa és Reinhardt Szép grizettje kerültek ezután színre, nagy sikerrel. A hármas premierben nagyon tetszettek Gazdy Aranka, Árkossy Vilmos, Mártonffy Róbert, Lugossy Béla, Gyöngyi Izsó, Szilágyi Berta, Gerő Ida, Horváth Kálmán, Szilassy Etel Gyöngyi Jolán.
Az Ujság, 1910. január/2 (8. évfolyam, 13-25. szám)1910-01-29 / 24. szám
A cikkből számomra nem egyértelmű , hogy Lugosi melyik előadásban szerepelt.
Debreceni tudósítónk jelenti: Ma este kerül bemutatásra az itteni színházban Szathmáry Zoltán író és lapszerkesztő Szent hazugságok című egyfölvonásos darabja, amely poétikus meséjével és hatásosan kigondolt jeleneteivel teljesen kivívta a közönség tetszését. Két egyfölvonásos külföldi újdonság került még bemutatásra: Slagersmann ,4 hasvérusa és Reinhardt Szép grízeit című darabja. A szereplők közül kitűnt Gazda Aranka, Szilágyi Berta, Szilasi Etel, Gyöngyi Jolán, CtereIda, Árkosi Vilmos, Mártonfi Róbert, Lugosi Béla, Gyöngyi Izsó és Horváth Kálmán.
Budapesti Hírlap, 1910. január (30. évfolyam, 1-25. szám)1910-01-29 / 24. szám
1910 februar 18:
Forradalmi nász
A debreceni színtársulat február 18-án Michaelis Forradalmi nász című színművét elevenítette föl. Az előadás iránt nagy volt az érdeklődés, a közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat. A darab bemutatása Zilahy Gyula rendezésével, meghaladta a vidéki nívót. A szereplők versenyeztek a siker érdekében, a két női főszereplő, Gazdy Aranka és Hahnel Aranka, tehetségük javát vitték a színpadra. A férfi szereplők közül osztatlan sikere volt Lugossy Bélának, Marc-Arron személyesítőjének, aki szerepét oly bravúrral játszódta meg, hogy — ami Debrecenben ritkaság, — a közönség az előadás végén szűnni nem akaró tapssal jutalmazta.
Budapesti Hírlap, 1910. február (30. évfolyam, 26-49. szám)1910-02-23 / 45. szám
1910 marcius 6 korul:
A sasfiok
1910 marcius 6 (Pesti Hirlap)
1910 majus 14:
Folt, amely tisztit.
Nagyon valoszinu, hogy ez volt Lugosi legutolsó fellépése Debrecenben a Varosi Szinhazban.
Talaltam egy fotot 1910-bol, amint lathato milyen s
1910 junius 21:
Balkiralyno (Nyiregyhazan)
Kedden zsúfolásig megtelt a színház. Aki csak tehette, eljött megnézni ós meghallgatni Fényes Annuskát és a Bálykirálynöt. Azaz nem annyira a darabot, mint inkább a benne szereplő elsőrangú művészeket. Az élvezetes este műsorát Fényes Annuska művészi játéka, csodálatosan kecses tánca, gyönge hangon, de bámulatos zenei és művészi érzékkel előadott, megkapó tisztaságú hegedüjátékkal kisért énekszáma nyitotta meg. A kis művésznőnek minden mozdulata, arc- és szemjátéka, hangjának dynamikai és tempóbeli árnyalatai . . . mind-mind oly csodás megértő képességről, oly meseszerű kifejező tehetségről, oly eredeti és hatalmas művészi erőről tanúskodnak, melyet csupán látni és élvezni tudunk, de megérteni nem vagyunk képesek. Ezzel a rendkívüli tehetséggel adta elő programmszámait, melyeket a közönség tomboló lelkesedéssel fogadott s szép virágcsokrokkal igyekezett honorálni. A csöp művésznő műsorának két tagozata közt A bálkirálynő, Bérezik Árpád egyfelvonásos vígjátéka, kerül bemutatásra, elsőrendű szereposztásban, csupa kiváló művésszel. A címszerepet Vajda Ilonka, a rendkívüli sikereket ígérő ifjú művésznő, alakította mesés tökéletességgel. Mi már ismerjük az ő művészetének nagyságát, mégis meglepett az a nagyszerű játék, melyet bemutatott s melyben oly jól esett gyönyörködnünk. Szívből üdvözöljük a dicsőség birodalmának határánál s kívánjuk, hogy a pálya, elindult, soha nem hervadó babérerdőkkel legyen szegélyezve! Pompás szerepét nagyszerűen játszotta meg Zilahy is. kit Vajda Ilonkával együtt valósággal ünnepelt a közönség. A többiek is (Gerő, Ligeti, Kardos, Győré, Nádor, Lugosi, Mártonfi) nagyszerű alakítást mutattak be. A közönség rengeteget tapsolt.
A nyíregyházai idényt vasárnap fejezi be a debreceni színtársulat. Zilahy társulatának működése meleg rokonszenvet keltett a közönség körében. Zajos sikerekben volt része a vendégszereplő K. Hegyesi Marinak és Gál Gyulának. A társulat két heti szünet után július 16-án kezdi meg Máramarosszigeten működését.
Bride of the Atom 